William Shakespeare.

1564. április 23. (?) (keresztelési dátum: 1564. április 26.) – 1616. április 23. (Juliánus-naptár) / 1616. május 3. (Gergely-naptár); angol drámaíró, költő, színész.
William Shakespeare életére vonatkozóan a hiteles történeti források eléggé szórványosak. Születésének pontos dátuma ismeretlen. Mivel az újszülötteket pár nappal születésük után keresztelték (Shakespeare esetében 1564. április 26-án), felteszik, hogy 1564. április 23-án született, a Juliánus-féle naptárt véve figyelembe. 1616. április 23.-án bekövetkezett halálának dátuma megegyezik Anglia védőszentje, Szent György ünnepének dátumával; ennek eredményeképpen a megegyező dátumok erősen megnövelték Shakespeare mítoszát. Az író életideje alatt Angliában a Juliánus naptárt használták. A Gergely-naptár – melyet a katolikus országok 1582-ben vettek át – Shakespeare halálát május 3.-ára teszi.Shakespeare a Stratford-upon-Avon nevű városkában (Stratford-upon-Avon, Warwickshire, Anglia) látott napvilágot, egy jómódú kereskedő, John Shakespeare és egy kisbirtokos leánya, Mary Arden gyermekeként. A családban ő volt a harmadik, és egyúttal a legidősebb, életben maradt fiú. Minden bizonnyal a helyi iskola tanulója volt, ahol a korabeli tananyag szerint erőteljesen szerepelt a latin nyelv és irodalom oktatása. Mivel az iskola dokumentumai nem maradtak fenn, így sem Shakespeare iskoláztatásának idejéről, sem annak eredményeiről nincsenek hiteles adataink.

Rómeo és Julia:
 

A Romeo és Júlia (1595) témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban. A létezés fő misztériuma, a szerelem – az élet maga – és a halál egy alkotásban: a mindenkori ifjúság megdicsőülése és az értelmetlen halál elutasítása.

William Shakespeare 1595-ben volt a mű bemutató előadása Londonban, elsöprő sikert aratott vele nyomtatott kiadása 1597-ben volt. A dráma népszerűsége az elmúlt századokban se csökkent.

A fiatal szerelmesek alakja és elbűvölő történetűk szívbe markoló, hogy a színházi és olvasóközönsége hajlamos elhinni, hogy valóságon alapul. A tragédia cselekménye, még Shakespeare Itáliai kortársa is meg van győződve arról a valódiságról. Rómeó és Julia történetéhez nagyon hasonlót beszél el Masuccio Salernitano 1476-ban irt Novellino-ja amit ötven évvel később Luigi da Porta is megirt, de a szerelmeseket Romeónak és Giuliettának hívják. Bár Rómeó és Julia alakja bizonyosan irodalmi képzelet szülötte, de a családok háborúja valóságos.
A Montecci és a Capeletti nevek, nem családi nevek, hanem politikai pártok gúnynevei. A Ghibellinek a Hohenstaufen dinasztia ősi fészkéről kapta nevét. A Ghibellinek egy csoportja a Vicenza melletti Montecchio Maggiore után kapta a nevűket.

Mert könnyen jelzi majd a krónika,
Hogy’ élt s halt Rómeó és Julia.
 

Annyit ide még, hogy a Rómeó és Julia nem csak egy történetről szól, hanem két korszak találkozása is. Hisz a középkorban a szülők választották ki a férjet a lány számára. A reneszánszban a szabad pár választásról is szól.

 

Szentivánéji álom:

A csaknem két évszázados belső fejlődés után a 16. században csodálatos pompában felvirágzó angol reneszánsz színműirodalom egyik legszebb darabja a Szentivánéji álom, amely a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, s lényegében az érlelődő új filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe egy naivul groteszk tündérjáték keretében. Ez a darab is – a színreállítás mindenkori igényeinek megfelelően – számtalan értelmezésben ismert. Nálunk Arany János fordítása számít „klasszikusnak” – a könyv ezt a fordítást közli, Takács Ferenc előszavával. Shakespeare e korai komédiája 1594-96 táján íródott, valószínűleg egy főúri esküvő alkalmából tartott előadásra. Erről szól maga a darab is, a szerelemről, a házasságról, a szenvedélyről, az akadályok legyőzéséről. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. A „váltott gyermek”, az a bájos apród, akin kitör a háborúság a tündérkirály és tündérkirálynő között, noha maga nem jelenik meg a színen, minden kergetőző, űzekedő szerelmesnek jelképe lehet. Hiszen mindenki váltott gyermek itt, s szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat, hogy Puck gonosz varázslatára minden megforduljon, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy minden mégis összerendeződjék.

Rómeó és Julia/ Film.

„Két nagy család élt a szép Veronába,
Ez lesz a szín, utunk ide vezet.
Vak gyűlölettel harcoltak hiába,
S polgárvér fertezett polgárkezet.
Vad ágyékukból két baljós szerelmes
Rossz csillagok világán fakadott,
És a szülők, hogy gyermekük is elvesz,
Elföldelik az ősi haragot.
Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan,
Szülők tusáját, mely sosem apad,
Csak amikor már sarjuk föld alatt van:
Ezt mondja el a kétórás darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,
És ami csonka itten, az egész lesz.”

Rendező	Franco Zeffirelli
Producer	John Brabourne Richard B. Goodwin (Richard Goodwin néven szerepel a stáblistán) Anthony Havelock-Allan
Alapmű	Rómeó és Júlia
Műfaj	romantikus film filmdráma
Forgatókönyvíró	Franco Brusati Masolino D'Amico Franco Zeffirelli
Főszerepben	Olivia Hussey (Júlia) Leonard Whiting (Rómeó) Michael York (Tybalt) John McEnery (Mercutio) Pat Heywood (Dada) Milo O'Shea (Lőrincz barát) Paul Hardwick (Lord Capulet) Natasha Parry (Lady Capulet) Antonio Pierfederici (Lord Montague) Esmeralda Ruspoli (Lady Montague) Roberto Bisacco (Paris)
Zene	Nino Rota
Operatőr	Pasqualino De Santis
Vágó	Reginald Mills
Jelmeztervező	Danilo Donati
Díszlettervező	Lorenzo Mongiardino (Renzo Mongiardino néven szerepel a stáblistán) Luciano Puccini Emilio Carcano
Gyártás
Gyártó	BHE Films Dino de Laurentiis Cinematografica Verona Produzione
Ország	Egyesült Királyság
Nyelv	angol
Időtartam	138 perc
Költségvetés	42 000 000 $
Képarány	1,66:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Mokép (mozi, 1970)
Bemutató	március 4.  1968. október 8.  1968. október 19.  1968. szeptember 25. 1. szinkron:  1970. november 5.(moziban) 2. szinkron:  1981. december 24. (MTV1-en)

 

 

 

 

 

Oldal: William Shakespeare és művei
Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem - © 2008 - 2024 - vorospottyos-konyvek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat