Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem

Csíkos lányszoba kötetek.

Eleanor H. Porter: Miss Bílly.
Billy Nielson, ez a szokatlan nevű leány nagynénje halála után családi támasz nélkül marad. Bár vagyonos, egy ifjú hölgy mégsem élhet egyszál maga! Úgy határoz, hogy édesapja gyermekkori barátjától kér segítséget és otthont. Attól a William Henshaw-tól aki után a nevét kapta, de akit sohasem látott. A Henshaw-házat úgy éri a hír, mint derült égből villámcsapás, ám a feleségét és fiacskáját gyászoló William Henshaw szilárdan elhatározza, hogy magához veszi barátja gyermekét, aki az ő nevét viseli. Döntésébe két agglegény fivére, Cyril és Bertram is kénytelen beletörődni. Elvégeztetnek hát az előkészületek a „fiúcska" fogadására, de az igazi bonyodalmak csak akkor kezdődnek, amikor William Henshaw a várt kamasz helyett egy cserfes, ám gyönyörű fiatal lányt talál a vasútállomáson.


Jean Webster: Nyakigláb apró.
Az árvaházi kislány boldogulásának és szerelmének aranyos humorral átszőtt története az elmúlt fél évszázad alatt semmit sem vesztett frissességéből, bájából. A népszerű regényt, melyet minden nemzedék elolvas, magának az írónak üde, bájosan friss illusztrációi díszítik.

Jean Webster: Kedves Ellenségem.- Nyakigláb apró2
Mi nehezebb? Száztizenhárom árva gondját viselni, egy árvaházat eligazgatni minden szakmai tapasztalat nélkül – avagy puhára főzni, mosolyra fakasztani egy mogorva, goromba, ámde tiszteletre méltó skót orvost?
Nos, ennek csak Sallie McBride, e „kétfrontos” küzdelem szenvedő alanya a megmondhatója. Szerencsére kudarcairól, győzelmeiről rendszeresen tájékoztatja legjobb barátnőjét, Judyt, az immár révbe ért egykori árvaházi növendéket.

Jean Webster: Patty a kollégiumban.
Az amerikai írónő regényei ma is igen népszerűek, hazájában, külföldön egyaránt – nálunk is sikeres volt több kiadást megért Nyakigláb apó c. regénye, és folytatása, a Kedves Ellenségem! A Patty a kollégiumban sem veszített máig frisességéből. Az amerikai nagylányok derűs, iskolai-internátusi kalandjaiból, a talpraesett Patty, a sportos Priscilla, a lelkiismeretes Cathy és számtalan barátnőjük izgalmas és mulatságos élményeiből egy távoli, de rokonszenves világot ismerhetnek meg a vidám olvasmányokat kedvelő „könyvfalók”.

Jean Webster: Erre csak Patty képes.- Patty2
A Nyakigláb apó és a Kedves Ellenségem! regények szerzője, Jean Webster ezúttal a XX. század eleji leánynevelő intézetek világába kalauzolja olvasóit. Patty, és barátnői, Conny és Priscilla, no meg a Szent Orsolya-intézet többi végzős növendéke vidám kalandokat, és torokszorító perceket élnek át az intézet szigorú, de szeretetteljes környezetében. Pattyt minden csínyre kapható, kalandvágyó természete számtalan kisebb-nagyobb kalamajkába sodorja, de talpraesettsége és jó szíve végűl mindig úrrá lesz még a legveszedelmesebbnek látszó helyzeteken is.

Louisa May Alcott: Régi módi kisasszony.
Louisa Alcott megálmodta múltszázadvégi amerikai életet, ültette át Altay Margit magyarországi viszonyok közé. A mai olvasóknak Lili és Éva „régimódi kisasszony”, de a regényből kitűnik, sokban hasonlítanak a mai fiatal lányokhoz. Céljuk a boldogság keresése. Másként él a szegény és a gazdag lány. Vajon a vagyonon múlik hogy megtalálják a párjukat és a boldogságot?
Ezt az érzelmes történetet a könyvfaló lányok és felnőtt nők is szívesen olvassák.

Egy régimódi lány és Régimódi lány címmel is megjelent.

Thury Zsuzsa: Apollónia kisasszony vendégei.
A pártába fonnyadt Csajági Apollónia kisasszony balatonboglári úri lakába 1910 nyarán sudár-szép fiatal özvegyasszony érkezik négy eleven gyermekével. A féktelen temperamentumú süvölvények temérdek galibát okoznak, mígnem egy titokzatos fiatalember bűvkörébe kerülnek, és egy csapásra megváltoznak. A gyermekek bálványa a mamára sincs hatás nélkül, de ekkor megjelenik a színen Angéla, a ragyogó, fiatal pesti színésznő! Hogy egymásra találnak-e két egymásnak teremtett ember, sikerül-e a gyerekeknek egyszerre anyát és apát találniuk, erről szól Thury Zsuzsa sok szívvel, gazdag kedéllyel és finom arányokkal megalkotott regénye.
Eredeti megjelenés. 1968.

Altay Margit: Amit az óra mesél.
„Budapest felszabadult. A háború pusztító vihara elvonult a város fölül. „Ha ez az óra mesélni tudna” – sóhajt fel Vargha Marika édesanyja, mikor megpillantja romba dőlt kis lakásuk szinte egyetlen ép darabját: a százéves faliórát. Altay Margit, a népszerű írónő, leányregényében nyomon követi az öreg óra kalandos életútját. Az óra történetéhez három szerencsétlen sorsú lány: a Tirolban élő Mária, a milánói Beatrice és a magyar Erzsébet szomorú szerelmi regénye kapcsolódik. A százéves óra – annyi hajdani boldogtalanság tanúja –, ma a beteljesült, boldog szerelmek idejét éli, s vidám ketyegése Marika otthonának meghitt kísérőzenéje."

Eredeti megjelenés éve: 1959

Johanna Spyri: Heidi.
Főhőse egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével valósággal megváltoztatja maga körül az embereket. A napsütötte havasi legelők ragyogásában, ahol szegénységgel, betegséggel, magánnyal küszködő emberek viselik nehéz sorsukat. Heidi embersége, bizalma és hite megteremti az erény és jóindulat szép rendjét. Az életszeretetnek és humanizmusnak ezt a kivételesen szép eposzát ma sem lehet meghatódás nélkül olvasni.

A HEIDI filmröl.

Nemzet: német, olasz, svájci, osztrák, amerikai
Stílus: romantikus, kaland
Hossz: 200 perc

színes, magyarul beszélő, amerikai családi film, 193 perc, 1993
Stereo

rendező: Michael Ray Rhodes
író: Johanna Spyri
forgatókönyvíró: Jeanne Rosenberg
operatőr: Dennis C. Lewiston
jelmeztervező: Derek Hyde
zene: Lee Holdridge
látványtervező: John Blezard, Vladislav Lasic
vágó: Randy Jon Morgan

szereplő(k): 
Noley Thornton (Heidi)
Ben Brazier (Peter)
Jason Robards (Nagyapa)
Jane Seymour (Rottenmeier kisasszony)
Patricia Neal (Nagymama)
Siân Phillips (Sesemann-né)
Lexi Randall (Klara)
 

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat