FOLYTATÁS.
– Nem! Majd ha piros hó esik! – Aztán az a gonosz
kis törpe MEGINT kinyújtotta a nyelvét, és tovább
hablatyolt.
– Na szóval, a barátnőm, Miss Penelope elcsórta Nikki
új parfümjét. Nagyon tetszett neki az illata, bár orra
nincs is. Egy csomó dologra ráfújtuk, hogy illatozzanak.
A lábamra, a szemeteskukára a garázsban, a döglött
mókusra Mrs. Wallabanger hátsó kertjében…
Nem elég, hogy lenyúlta a telefonomat, de a Vagány
Vanda parfümömet is elfújkálja? MEGFOJTOM!
– Add ide azt a TELEFONT, te kis DÖG! –
sziszegtem.
De csak annyit mondott, hogy „Azért sem!”, és elszaladt.
ÉLETveszélyes volt Briannát kergetni!
JAJJJ! Megcsúsztam, és majdnem lebucskáztam a lépcsőn,
egyenesen a konyhába. A szőnyeg miatt biztosan elsőfokú
égési sérüléseket szereztem volna! JUJJ!! A gondolattól is
sajogni kezdett minden porcikám.
Végül sikerült Briannát sarokba szorítanom, és már éppen
lefogtam volna, amikor ledobta a telefont, és sikoltva
végigrohant a folyosón: – Segítség! Segítség! Életre
kelt a zuhanyzóban egy penészfolt, kezet és lábat
növesztett, és most meg akar engem is PENÉSZELNI!
Hívjátok a rendőrséget!
Felkaptam a telefont, és
igyekeztem nagyon lazán
beleszólni, mint aki nem is…
1. törülközőbe csavarva
álldogál
2. csuromvizesen ÉS
3. annyi szappanhab van
rajta, amennyivel egy
csapatnyi koszos lámát
is le lehetne dörgölni
– ÖÖÖ… HALLÓÓÓ?
– Nikki? Mizu? Én vagyok az, Brandon!
NEM hittem a fülemnek. Most fordult elő ELŐSZÖR,
hogy a szerelmem felhívott telefonon. Azt hittem, ott
helyben infarktust kapok.
– Szia, Brandon! Annyira sajnálom. A kishúgom volt az.
Mindig a legnagyobb őrültségekkel áll elő. Tényleg.
– Semmi gáz. Csak azért telefonálok, mert… januárban
lesz a szülinapi bulim, meghívnék néhány barátot.
Szeretném, ha te, Chloe és Zoey is eljönnétek.
És itt elájultam. MAJDNEM elájultam.
– Hát, izé… Én… tartanád egy pillanatig? Valamit meg
kell néznem.
– Persze. Visszahívjalak?
– Nem kell. Egy perc az egész.
Óvatosan letakartam a telefont a kezemmel, és hatalmas
HVSZ-ben, azaz
HULLÁMVASÚT SZINDRÓMÁBAN törtem ki!
Na jó, lehet, hogy túlreagáltam a dolgot.
Brandon végül is nem randira hívott. Bárcsak arra hívott
volna!
Amikor befejeztük a beszélgetést, jó nagyot csíptem
a karomba, hogy elhiggyem, nem álmodom. JUJJ!!! Igen,
ébren voltam! Ami azt jelenti, hogy CHLOE, ZOEY ÉS
ÉN MEGYÜNK BRANDON BULIJÁRA!!! ∞
Nagy durranás lesz! Alig várom!
Főleg, miután én vagyok a legnagyobb Zizi a suliban, és
ezért szinte SOHA nem szoktak meghívni a bulikra.
ÚRISTEN! A LEGSZÖRNYŰBB
GONDOLAT JUTOTT
ESZEMBE…
Miután beszélt Briannával, Brandon azt gondolja,
hogy egy
SZŐRÖS LÁBÚ…
CSIPÁS…
SZÖRNYETEG
vagyok!!!!
Miért is akarna velem lógni?
KIZÁRT dolog, hogy elmenjek Brandon bulijára.
Most azonnal visszahívom és elmondom neki, hogy nem
mehetek.
ÁÁÁ! Totál elfelejtettem! MÉG a zuhanyozással sem
végeztem. Majd utána felhívom.
Aztán pedig belemászok egy nagyon mély lyukba… és
BELEHALOK A SZÉGYENBE!
DECEMBER 2., HÉTFŐ
Totál félek attól, hogy összefutok Brandonnal a suliban.
Alig hiszem el, hogy két napja még együtt
szerepeltünk az iskola tehetségkutatóján a
bandánkkal, a Zizzerekkel (vagyis a Még Nem
Vagyunk Biztosak Benne zenekarral). Igen, tudom,
hülye név, de hosszú.
Még dobleckéket is adott nekem. Úgy tűnt, hogy VÉGRE
jó barátok lehetünk.
De aztán Brianna, az a Dög MINDENT elrontott!
Már az is meglepő, hogy Brandon egyáltalán meghívott
a bulira. Biztosan csak azért tette, mert megsajnált.
Tesiórán meg akartam ezt dumálni Chloe-val és Zoeyval,
de nem adódott rá alkalom. Főleg azért nem,
mert az egész osztály azokkal a helyes, a Karácsony
a jégen műsort reklámozó, INGYENES pólókkal volt
elfoglalva.
De miután a tesitanár majdnem kilyukasztotta a
dobhártyámat, semmi mást nem szerettem volna, csak
hogy NYELJE már le azt a rohadt sípot!
Ha továbbra is olvasnád ezt a szórakoztató történetet, a könyvesboltban megtalálod, azon bevásárlóközpotban, ahol a kiadó üzletet nyitott.