FOLYTATÁS.

Azt kaptuk házinak, hogy válaszoljunk három
esszékérdésre PUCK-ról:
1. Szerinted lehetne-e Puck a darab főhőse? Miért, vagy
miért nem?
2. Hogyan határozza meg Puck személyisége a darab
hangulatát?
3. Használd a fantáziád! Írd vagy rajzold le, hogy
nézhet ki Puck!
Az első két kérdés nem volt nehéz, seperc alatt
válaszoltam is rájuk. A harmadikba viszont beletört
a bicskám.
Halványlila fogalmam sem volt,
hogy nézhetett ki Puck.
De megpróbáltam elképzelni
cuki, hegyes fülekkel, és OLYAN
DÖGÖSNEK, MINT:

CORBIN BLEU JUSTIN TIMBERLAKE
Azt viszont tényleg elképzelni sem tudtam, hogy tudott
egy olyan hülye névvel élni, mint a Puck.
Fogadjunk, hogy a menő srácok a sulijában állandóan
„Pukinak”, „Hukknak”, „Mukknak” vagy ilyesminek csúfolták.
SZEGÉNY PUCK!!! L
Megpróbáltam felmenni arra a Wiki-izé mindentudó
honlapra, ahonnan mindenki mindent lop, hátha találok egy
képet róla.
De nem jutott eszembe a honlap neve, kiguglizni meg
lusta voltam.

Kissé meglepett, mikor valaki bekopogott az ajtómon egy
ilyen késői órán, de, gondoltam, csak a hatéves húgom,
Brianna lehet az.
Egy hete kiesett az egyik első foga, és eltemette
a kertben, hátha kinő. FOLYTON ilyen hülyeségeket
csinál.
Anya szerint azért, mert még kicsi. Szerintem
viszont azért, mert annyi IQ-ja sincs, mint egy doboz
zsírkrétának.
Megvicceltem a kiscsajt, hogy a fogtündér összegyűjti
a gyerekek fogát a világ minden tájáról, és azokból
készít protkót az öregeknek.
Mondtam neki, hogy hű, most NAGY bajban van, mert
a fogtündér biztosan meglátta, hogy elásta a fogát
a kertben.
Az volt a legmurisabb az egészben, hogy Brianna
TOTÁL elhitte, amit mondok, és feltúrta anya egész
virágoskertjét, hogy megtalálja a fogat.


Azóta tökre parázik, hogy éjszaka a fogtündér majd
beoson a szobájába, és kihúzza az ÖSSZES fogát
a protkókhoz.
A poén azonban visszafelé sült el, mert azóta éjszaka
nem hajlandó egyedül pisilni menni, mindig nekem kell
először benéznem a fürdőszobába, hogy nem rejtőzött-e
el a fogtündér a zuhanyfüggöny mögött vagy a
törülközők alatt.
És ha nem vagyok elég gyors, „baleset” történik.
A szőnyegemen.


Sajnos a saját káromon meg kellett tanulnom, hogy a
tévéreklám ellenére a szőnyegtisztító a szagot NEM
távolítja el.
Még szerencse, hogy nem Brianna állt az ajtóban, hanem
a szüleim.
Arra sem volt időm, hogy
kiszóljak: „Gyertek be!”,
máris berontottak, mint
rendesen, amit nagyon
utálok, mert végül is ez
az ÉN szobám! És mint
amerikai állampolgárnak,
alkotmányos jogom van
a MAGÁNÉLETHEZ,
amit ők sorozatosan a
sárba tipornak!
Legközelebb, ha a szüleim vagy Brianna benyomul
a szobámba, fel fogok sikítani:
– Hé! Nem akartok mindjárt BEKÖLTÖZNI?

MAGÁNTERÜLET
BELÉPNI TILOS!

Szóval, az ősöknek eléggé fennakadt a szemük, hogy még
mindig a leckémet írom, és tudni akarták, mi újság az
iskolában.
Nagyon fura volt: már éppen belefogtam volna, hogy
válaszoljak nekik, amikor egyszer csak kiborultam és bőgni
kezdtem.

A szüleim tökre
megdöbbentek,
először rám,
aztán egymásra
meredtek. Végül
anya megölelt,
és azt mondta:
– Szegény kis
bubukám... –
Amitől még rosszabbul éreztem magam.
Nem elég, hogy nem vagyok ebbe az iskolába való, még
azt a megaláztatást is el kell viselnem, hogy én vagyok a
világ egyetlen tizennégy évese, akit még mindig bubukának
szólítanak. Apa arca hirtelen felderült.
– Hé, van egy remek ötletem! Tudjuk, hogy
a költözés és az új iskola miatt nagy a nyomás rajtad
mostanában. Szerintem, ha pozitív mondatokat
ragasztgatnánk ki mindenfelé a házban, jobban éreznéd
magad. Nem?
Mire én: – Oké, apa, én viszont EZT gondolom: ennél
HÜLYÉBB ötletet életemben nem hallottam! Mintha

néhány cetlire firkantott béna mondat megoldhatná,
hogy ne én legyek a legnagyobb LÚZER az egész suliban!
És tudod, mit gondolok még? Hogy annak a cikknek,
amelyik szerint a rovarirtó szerek elpusztítják az
agysejteket is, valószínűleg igaza van!
De ezt csak magamban mondtam, rajtam kívül senki sem
hallotta.
A szüleim továbbra is csak bámultak rám, amitől kezdtem
kiborulni. Aztán egy örökkévalóságnak tűnő perc után
anya elmosolyodott: – Szívem, ne feledd, hogy mi nagyon
szeretünk! Ha szükséged van ránk, ott vagyunk a folyosó
végén!
Azzal visszamentek a hálószobájukba, és még jó ideig
fojtott hangon beszélgettek. Valószínűleg arról, hogy
most utaltassanak be egy elmegyógyintézetbe, vagy ráér
reggel is.
Mivel késő volt, úgy döntöttem, majd egy lyukasórán
fejezem be a puckos feladatot.
Vajon a DILIHÁZBAN is kell leckét írni?

SZEPTEMBER 4., SZERDA
A Mi a menő? magazin legújabb száma szerint
a boldogság titka a minél több „SZ”:
SZerelem, SZenvedély, SZórakozás,
SZépség, SZexi test,
SZuper SZerkók stb…
De sajnos, ami nekem az „SZ”-ekből kijut, az a SZekrénySZomszédom,
MacKenzie Hollister.
 a legnépszerűbb lány a nyolcadikban.
De jó nekem! L
Az első nap éppen keresztülverekedtem magam a
folyosón, hogy a szekrényemhez jussak, miközben majdnem
élve eltapostak, és akkor...
...és akkor, mintegy varázsütésre, a diákok tömege
középen kettévált, mint a Vörös-tenger.

Ekkor pillantottam meg először MacKenzie-t: úgy
vonult végig az iskola folyosóján, mintha egy párizsi
divatbemutató kifutóján lett volna.
Szőke volt, kék szemű, és olyan cuccokat viselt,
mintha éppen most jött volna a Teen Vogue
címlapfotózásáról.
Mindenki (kivéve engem) azonnal a bűvkörébe került,
és totál bezsongott.
– Mizu, MacKenzie?
– De dögös vagy, MacKenzie!
– Eljössz a bulimra a hétvégén, MacKenzie?
– Tök állat a cipőd, MacKenzie!
– Hozzám jössz feleségül, MacKenzie?
– Az ÉLETBEN nem találod ki, hogy ki zúgott beléd,
MacKenzie!

– Hűha, egy újabb designer táska, MacKenzie?
– Csúcs a séród, MacKenzie!
– Kiszúrom a szemem egy ceruzával, és megeszem a
hamburgeremmel, ha mellém ülsz az ebédnél, MacKenzie!
Utóbbi bizonyítja azt az elméletemet, hogy MINDEN
egyes amerikai iskolában van legalább EGY súlyosan
csapágyas IDIÓTA.
MacKenzie! MacKenzie! MacKenzie! – hallottam
mindenfelől. És amikor a mellettem levő szekrényhez
lépett, már tudtam: NAGYON pocsék tanév elé nézek.

Mivel fizikailag is bekerültem lenyűgöző, ugyanakkor
émelyítő tökéletességének hatósugarába, saját magamat
még nagyobb LÚZERNEK éreztem. És az se sokat
javított a helyzeten, hogy MacKenzie szabályosan
ELHAPPOLTA a személyes terem jó részét L!
Hé, de nem voltam ám féltékeny rá! Mert AZ mennyire
éretlen lenne már!!!

A szünetekben MacKenzie meg a barátnői folyton az ÉN
szekrényem előtt SSS-eztek.
Azaz:
SUGDOLÓZTAK, SMINKELTEK
ÉS SÉRTEGETTEK
Valahányszor összeszedtem magam, és azt mondtam:
„Bocsi, de szeretnék hozzáférni a szekrényemhez”,
MacKenzie vagy meg sem hallott, vagy a szemét
forgatva nyafogott a barátnőinek: – Jaaaj, az agyamra
megy! – vagy: – ENNEK meg mi baja van?
Mire én: – Hé, tündibündi! Nekem aztán ROHADTUL
semmi bajom nincsen!
De ezt csak magamban mondtam, rajtam kívül senki sem
hallotta.
Azonban valahol legbelül komolyan aggaszt, és szégyellem

is magam miatta, de egy apró részem – egy icipici, sötét

és primitív részecske – IMÁDNÁ, ha Mackenzie lenne a
legjobb barátnőm!
Naggggyon utálom ezt a részecskét... Legszívesebben...
LEHÁNYNÁM MAGAM!
De álljon itt egy jó hír a végén: SZájfényem nekem is van!
A kedvenc színem ebben a pillanatban a Csókos Csilivili
Cseresznye.
Nagyon fincsi, éppen olyan, mint a cseresznyés túrótorta.
Sajnos egyik übercuki izompacsirta (mint például Brandon
Roberts, aki bioszon előttem ül) sem cuppant rá a csillogó
szájfényemre, pedig a tévéreklámban senki sem tud
ellenállni neki!
De ne adjuk fel! Még bármi megtörténhet!

Úgy döntöttem, addig is élvezem a szingli státuszomat.
Ja, majdnem elfelejtettem! Elvileg apa jön értem suli
után, hogy elvigyen a fogorvoshoz.
LÉGYSZILÉGYSZILÉGYSZILÉGYSZILÉGYSZI,
nem akarom, hogy ő jöjjön értem, főleg ne a saját
kocsijával, aminek egy undorító, másfél méteres műanyag
csótány hasal a tetején!
Kajakra BELEHALOK, ha valaki megtudja, hogy csak
azért járok ebbe a suliba, mert apám irtja a rovarokat!

Oldal: RACHEL RENÉE RUSSELL-EGY ZIZI NAPLÓJA 1/ RÉSZLET 2
Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem - © 2008 - 2024 - vorospottyos-konyvek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat