FOLYTATÁS.

Befektetem az álmomba... hogy egyszer művész leszek,
és egész nap pizsamában fogok heverni a kedvenc
heverőmön, és rajzolgatok a vázlatfüzetembe... és még
pénzt is kapok érte! SZUPI!!! 
Bár tök jó lenne, ha arra használhatnám a pénzt,
hogy feldobjam egy kicsit a szekrényemet.
Egy kis furfanggal tutira a CMN csajok élén találnám magam.

Különben, az egész iskola ott volt ma az avantgarde
kiállítás bankettjén.

Teljesen ledöbbentem, amikor MacKenzie odajött,
és látványosan megölelt.
Tuti, hogy ezt csak azért csinálta, hogy jó benyomást
tegyen, mert amit mondott, az egyáltalán nem volt
sportszerű.
– Nikki! Gratulálok az első helyhez! Ha tudtam volna,
hogy a bírák beérik tehetségtelen senkikkel, a pudlikutyám
hányását kereteztem volna be, és neveztem volna be
absztrakt műként.
JAJJ! Képes volt ezt a szemembe mondani!
Elég lett volna, ha kiírja a homlokára fekete filccel, hogy:
„OLYAN FÉLTÉKENY VAGYOK!”
Akkor talán kevésbé lett volna nyilvánvaló, mint így.
Én meg azt mondtam, hogy: – Köszi, MacKenzie.
Olyan CSECSEM vagy. Gyere, bőgd ki magad, aztán
SZÍVÓDJ FEL!

De ezt csak magamban mondtam, így rajtam kívül senki
sem hallotta. Főleg azért, mert alapvetően kedves
vagyok, és nem bírom a negatív rezgéseket.
És egyáltalán nem azért, mert tartok MacKenzie-től.
Dehogy!
Chloe és Zoey a vacsora alatt végig mellettem ült.
Szokás szerint sokat ökörködtünk, és egyre-másra
kaptuk a spontán vihogórohamokat.
Amikor Brandon odajött, és megkért, hadd fotózzon le
az iskolai újság és az évkönyv számára, azt hittem, hogy
MEGHALOK!
Azt javasolta, hogy menjünk át a folyosó másik
végén lévő zsibongóba, mert ott jobbak
a fényviszonyok.
Először örültem neki, hogy Chloe és Zoey is velünk tart,
mert tökre idegbeteg lettem.

De mialatt Brandon a gépet kattogtatta, ezek ketten
ott álltak mögötte, és csókokat dobáltak meg pofákat
vágtak, mintha tök szerelmesek lennének.
JAJJ!!! Annyira KÍÍÍÍÍÍÍÍÍNOS volt!
Én meg annyira dühös lettem, hogy a legszívesebben addig
szorítottam volna a nyakukat, amíg felrobban a fejük.

Ehelyett összeszorított foggal imádkoztam, nehogy
Brandon észrevegye a bohóckodásukat.
Chloe és Zoey egyébként aranyos, tündéri csajok, de néha
inkább a bébiszitterüknek érzem magam, nem a legjobb
barátnőjüknek.
Szerencsére meghallották, hogy hozzák a desszertet,
és visszarohantak az asztalhoz tömni a fejüket.
Brandon és én egyedül maradtunk!

Csak kicsit volt kényelmetlen és kínos, mert beszélgetés
helyett hol egymásra, hol a padlóra, hol egymásra,
hol a padlóra, hol egymásra, hol meg a padlóra
meredtünk.
Ez ment egy ÖRÖKKÉVALÓSÁGIG!
VÉGÜL kisöpörte a haját a szeméből, és olyan
kicsit-félénken rám mosolygott: – Mondtam én, hogy
megnyered. Gratulálok!
A szemébe néztem, és olyan hangosan dörömbölt a szívem,
hogy még a lábujjaim is vibráltak. Mint amikor egy autó
hangszórójából felharsan a kedvenc dalod, és te ott
állsz a felhúzott ablak mellett. A dallamot nem hallod
tisztán, de a lelked legmélyén érzed a basszus vibrálását:
Ba-bamm! Ba-bamm!
A gyomrom is remegett, mintha egy rakás nagyon...
agresszív... de törékeny... pillangó támadta volna meg.
Azonnal felismertem, hogy már megint HSZ-ben, vagyis
Hullámvasút Szindrómában szenvedek!

Összeszorítottam a fogamat, és minden erőmet
összeszedve azon voltam, nehogy boldogan visítani
kezdjek:
ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!!!!!!!
Ehelyett valami sokkal rosszabbat böktem ki.
– Köszi, Brandon. Ettél már... az izé...
a grillezett csirkeszárnyból?
Nagyon fini!

– Azt mondod, csirkeszárny?!
– Igen. A bóléstál mellett vannak, az első asztalon.
Van mézes és csípős-fűszeres is. De a barbecue szószos
a kedvencem.
– Ööö... még nem! Nem próbáltam.
– Pedig kellene...
– Szóval én csak azt... na... szeretnék kérdezni valamit.
– A csirkeszárnyról?
Brandon arca elkomolyodott.
– Nem. Igazából azt szeretném tudni, hogy… te…
Visszatartott lélegzettel csüggtem minden szaván.
– …Úgy értem, tök jó lenne, ha te…
– BRANDON! Hát itt vagy! JUJJ! Már mindenhol
kerestelek!

MacKenzie rontott a terembe, és egyenesen Brandonra
vetette magát, mint egy amerikai focista, aki vissza
akarja szerezni az elorzott labdát.
– Mint az iskola hivatalos fényképészének
készítened kell néhány képet rólam és a CSILLI-VILLI
kollekció rajzairól. Lassan leveszik a kiállított
képeket!
Csak állt ott, és mosolyogva meresztgette a szemét
Brandonra, meg a haját csavargatta.
Micsoda KÉTSÉGBEESETT KÍSÉRLET, hogy
HIPNOTIZÁLJA a GONOSZ tekintetével!
– Brandon, kérlek, siess! Nehogy elkéssünk! – nyifogta
zihálva, miközben undorodva méregetett, mintha egy
gennyes pattanás lettem volna, ami bármelyik pillanatban
kifakadhat az orra hegyén. Brandon a szemét forgatta,
felsóhajtott, és bolondosan, de nagyon aranyosan
rám vigyorgott.
– Akkor később dumálunk, jó, Nikki?

– Persze. Később.
Miközben visszamentem a bankettra, kicsit
megszédültem, és felkavarodott a gyomrom.
De JÓ értelemben!
Majd megvesztem a kíváncsiságtól.
Brandon valami fontosat akart tőlem kérdezni, amikor
MacKenzie durván félbeszakította.
Most viszont csak egy nyilvánvaló és kínos kérdésre
kellett választ kapnom:
MIÉRT VAGYOK ÉN
EKKORA IDIÓTA???
Csirkeszárny?! NEM hiszem el, hogy csirkeszárnyízesítésekről
kezdtem el neki nyekegni!
Nem csoda, hogy senki sem hívott el a bulira.

De a kép jól sikerült.
Brandon NAGYSZERŰ fotós!


OKTÓBER 13., VASÁRNAP

A LEGESLEGSZÖRNYŰBB hangulatban vagyok!
Annyira CIDRIZEM a holnapi sulitól!!!
Ha még egy valaki meg meri említeni azt az ostoba bulit,
SIKÍTANI fogok. Remélem, hogy lesz, aki a párom akar
lenni, bár szerintem KIZÁRT dolog.
Kellene valami MÁGIKUS szerelmi bájital!
Biztos, hogy kipróbálnám Brandonon, mert CSAK így
érhetem el, hogy megkedveljen egy hozzám hasonló
LÚZERT.
Aztán adnék belőle minden lánynak, aki ugyanettől
a problémától szenved.


Egy fújás, puff, és a szerelmed őrülten beleesik abba
a személybe, akit először meglát!
SZUPERERS SZERELMI BÁJITAL
– EZENTÚL MINDEN LÁNY BOLDOGAN ÉLHET
ÁLMAI HERCEGÉVEL
Vagy… MÉGSEM!

– NAHÁT, MRS. HOPPER! AZ A HAJHÁLÓ…
ANNYIRA DÖGÖS! ÉS AZ A FASÍRT…
A KEDVENCEM!
Na jó, ismerjük el, ez a bájital ötlet elég
BETEG!

Ma este anya és a kishúgom, Brianna, elkezdte felrakni
a halloween dekorációkat.
Tudtam, mi következik, mert minden évben
ez történik.
Brianna odaoson mindenkihez, és megpróbálja
megijeszteni azzal a hatalmas, hülye műanyag
pókkal.
Lassan bevonulhat a Maxwell család halloweeni
hagyományai közé.
Anya és apa mindig eljátssza, hogy halálra rémültek,
csak hogy Brianna örüljön. Brianna meg örül, mint majom
a farkának.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy nem szabadna
ilyesmire biztatni.
Mi lesz majd, amikor felnő, és elkezdi a középiskolát?
Hé! TUDOM, hogy mi lesz!

Brianna elviszi a műanyag pókot az iskolába, és elkezdi
rázogatni a többiek felé, mert azt hiszi, hogy így kell
viselkedni!
És a suliban mindenki azt fogja hinni, hogy
BOLOND!
Nekem meg meg kell változtatnom a vezetéknevemet,
nehogy rájöjjenek, hogy az én tesóm.
A szüleimnek fel kellene ismerniük, hogy egy ilyen
könnyen befolyásolható gyereket, mint Brianna, csak
felelősségteljesen lehet nevelni.
Szóval, a franciadolgozatra készültem a szobámban.
Kicsit morcos voltam, mert elfelejtettem, mely francia
főnevek nőneműek, és melyek hímneműek.
Ahogy számítottam rá, Brianna meg is jelent.
TOTÁL KIAKASZTOTT!!!

HA, HA, HA, Brianna!
Nem tudom, hogyan téveszthettem össze egy igazit
Brianna műpókjával.
Hiszen a műpók lila, és rózsaszín szívek vannak rajta,
magas szárú tornacsukát hord minden lábán, és bénán
vigyorog. Mintha valami Barbie-pók lenne, de Spongyabob
haverjaként is elmenne.
Szerintem egy életre megjegyeztem, hogy franciául a pók
araignée.
De most akkor nőnemű vagy hímnemű?
A FENÉBE!
Úgyis KARÓT KAPOK erre a béna dolgozatra! 

Ha továbbra is érdekel ez a mesés ifjúsági történet, a könyvesboltban megtalálod, azon bevásárlóközpontban is, ahol a kiadó üzletet nyitott.

Oldal: RACHEL RENÉE RUSSELL-EGY ZIZI NAPLÓJA 2/ RÉSZLET 2
Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem - © 2008 - 2024 - vorospottyos-konyvek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat