Richard Paul Evans- Hol lehet Noel?

„Akadnak történetek, karácsonyi mesék, amelyeket úgy őrzünk, mint a dobozba rejtett füzéreket és színes üvegdíszeket, hogy azután minden évben elővegyük és megcsodáljuk őket. Rájöttem arra, hogy az én történetem is pontosan ilyen, hiszen örökre megváltoztatta véleményemet a karácsonyról.” 
A karácsonyi ünnepek rendszerint örömet hoznak az emberek életébe, Mark Smarttal azonban egészen más volt a helyzet. Az élet egyik csapást mérte rá a másik után: elveszítette az ösztöndíját, és ezért kimaradt a főiskoláról; szeretett édesanyja életét vesztette egy autóbaleset során; a barátnője elhagyta; most pedig, egy havas, késői November éjjelen, lerobban az autója. Egy kávézóba toppanva kér segítséget, hogy vontatót hívhasson. Odabenn egészen váratlan meglepetés várja egy gyönyörű, szokatlan nevű fiatal lány személyében, aki a kedvességével örökre megváltoztatja az életét. 
Macy Wood kevés emléket őriz vérszerinti szüleiről, örökbe fogadott életének képeit pedig legszívesebben kitörölné az emlékezetéből. Egy „Noel” feliratú karácsonyfadísz jelenti az egyetlen nyomot kishúgához, akire már alig emlékszik. Ez a nyom indítja el Markkal együtt azon az úton, amelynek végén sikerül visszaszerezniük Macy múltját és a családját, amelytől régesrég megfosztották. 
A már klasszikusnak számító Karácsonyi doboz szerzőjének legújabb regénye a szeretet erejéről és a karácsony csodálatos szépségéről szóló felemelő történet.

Richard Paul Evans: Karácsonyi doboz.

Megjelenése óta A Karácsonyi doboz varázsa több mint hétmillió ember szívét érintette meg. Ez a regény napjaink szeretett és klasszikus ünnepi történetévé vált, akárcsak A karácsonyi ének Charles Dickens korában.

Amikor Richard Paul Evans fejében megfordult A karácsonyi doboz gondolata, nem állt más szándékában, mint hogy a szívhez szóló mesével kifejezze szeretetét két kislányának, Jennának és Allysonnak. Bár gyakran mondogatta nekik, milyen sokat jelentenek a számára, úgy érezte, a lányai addig nem lesznek képesek valóban megérteni érzéseinek mélységét, amíg maguk is meg nem tapasztalják a gyermeknevelés örömeit. Addigra pedig már örökre megváltozik a kapcsolatuk. Abban a reményben írta tehát A karácsonyi dobozt, hogy amikor a lányai egyszer kezükbe fogják ezt a könyvet a jövőben, átérzik majd édesapjuk szeretetét.

Az íráshoz fogva Evans maga is meglepődött, hirtelen micsoda ihlet árasztotta el szívét és gondolatait. Hat hét leforgása alatt vetette papírra az idős özvegyasszony és a fiatal család megindító történetét. Később húsz példányt köttetett a regényből, hogy barátainak és családtagjainak ajándékozza karácsonyra. A következő hetekben a húsz példány kézről kézre, családról családra, barátról barátra járt, és végül a könyv, amely eredetileg két kisleánynak szólt, csodákkal, reménnyel és gyógyítással teli üzenetté változott az emberek kezében, szerte a világon.

Richard Paul Evans: A Kegyelem.

Tőle kaptam az első csókom. Ő volt életem első szerelme. Kis gyufaárus lány, aki látta a jövőt a gyertya libegő lángjában. Szökevény, aki többet tanított nekem az életről, mint korábban, vagy akár azóta bárki. S amikor elment, az ártatlanságom is vele együtt vált semmivé. Amint írni kezdem e sorokat, lényem egy része úgy érzi, mintha olyasmit ébresztenék fel a lelkemben, ami jobb, ha holtan és mélyen eltemetve nyugszik tovább. Ha nem is holtan, legalább mélyen eltemetve. Eltemethetjük ugyan a múltat, de a múlt sohasem hal meg. Annak a télnek az emléke úgy fonta körül a lelkem, akár a ház falán kúszó borostyán, amely addig növeszti indáit, míg húzni-vonni nem kezdi a vakolatot és a téglát. Azért imádkozom, hogy a kínzó szorongatás ellenére is pontosan mondjam el a történetet. Emlékezetem, akárcsak szemem világa, meggyengült a hosszú évek során. Mégis, vannak olyan események, amelyeket egyre tisztábban látok, ahogyan öregszem. Egyet biztosan tudok: túl sok dolgot tartottak titokban akkoriban az emberek. Olyan dolgokat, amelyeket sosem lett volna szabad elhallgatni. És olyanokat is, amelyeket titkolni kellett.

Elisabeth Chadwick- A Legnagyobb lovag.

William Marshall, a kevés kilátással rendelkező, nincstelen lovag kilép az ismeretlenség homályából, amikor megmenti Aquitániai Eleonóra, II. Henrik király félelmetes feleségének az életét. A királynő hálából kinevezi a trónörökös tanítójává. De a királyi kegy nem csak hírnevet és jutalmat hoz, hanem konfliktusokba sodorja és irigyeket szül. William befolyása a szeszélyes és ingatag Henrik hercegre és ifjú feleségére kiváltja a kevésbé kegyben álló udvaroncok neheztelését, akik szövetkeznek ellene, hogy megbuktassák.

Elizabeth Chadwick a történelmi tények és a fantázia szülte regényesség lebilincselő elegyével kelti életre Anglia legnagyobb hőseinek egyikét, jogos helyére állítja a középkor delelőjén, és rajta keresztül a nyolcszáz év alatt mit sem változó politikai zűrzavarokat, győzelmeket, botrányokat és hatalmi harcokat tükrözi.

„A középkori témájú regények jelenleg legjobb alkotója” – Historical Novel Review 
„Olyan regényíró, aki ragyogóan kelti életre a történelmet” – The Times 
„Elizabeth Chadwick tökéletesen tisztában van azzal, hogyan írjon meggyőző és impozáns történelmi regényt” – Marina Oliver

Tatiana De Rosnay- Sarah kulcsa.

Párizs, 2002. Julia Jarmond amerikai újságírónőnek cikket kell írnia az 1942-es nagy párizsi razzia évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatos kutatásai során lassan feltárulnak előtte azoknak a szörnyű júliusi napoknak az eseményei, amikor sok ezer zsidót, köztük több mint négyezer gyermeket hurcoltak el és zártak be napokra, rettenetes körülmények között a Téli Kerékpárstadionba, hogy onnan vigyék őket tovább a lágerekbe. Döbbenten tapasztalja, hogy még hatvan év elmúltával is milyen mély hallgatás övezi ezt a témát a franciák körében. És rájön, hogy a férje családja is súlyos titkot takargat Párizs, 1942. július 16. Kora hajnalban francia rendőrök dörömbölnek egy Marais-negyedbeli lakás ajtaján. A kis Michel rémülten bújik el kuckójában, a faliszekrényben. Tízéves nővérkéje, Sarah, úgy hiszi, ott biztonságban lesz, amíg délután vissza nem jön érte. Rázárja öccsére az ajtót és magával viszi a kulcsot. Nem tudja, hogy ahová ő megy, onnan nincs visszatérés.

Rita Monaldi és Francesco Sorti- Salai kételyei.

Róma, az 1500-as évek elején járunk. A pápai trónon egy kicsapongásairól hírhedett Borgia ül, a hívők forronganak, a nyüzsgő város tolvajok, orgyilkosok, spionok és különös módon megannyi német atyafi menedéke is, akik befészkelték magukat a pápai udvarba. Ebben a veszedelmes világban egy feltűnően szép arcú és eleven eszű toszkán siheder napról napra leveleket körmöl: beszámolóinak tárgya nem más, mint nevelőatyja, Lionardó a piktor. De csakugyan tudunk-e mindent a reneszánsz utolérhetetlen lángelméjéről, hiszen a könyv lapjain egy találmányaival folyton kudarcot valló, éhenkórász, ám nagyképű és aggályos öregember viszontagságairól olvashatunk. Leonardo nevelt fiáról, Salairól már korábban is szóltak hírek, de írásai eddig még nem bukkantak elő. Az ismert olasz íróházaspár, akiknek eddig minden műve szenzáció volt, nem kevesebbre vállalkozott, minthogy megismertessen minket a Salai tollából származó, titokzatos megbízóhoz szóló levélköteggel. Az egyszerű, ám fékezhetetlen Salai elképesztő kópéságok, förtelmes nyelvtani hibák és vaskos trágárságok mögé rejtve elmond valami nagyon fontosat, amely meghökkentő tanulságokkal szolgálhat a mai olvasóknak. 
„Csak így lehetett kiszabadítani Leonardót a régi sémák közül: az egyik oldalon ott a hivatalos történetírás elviselhetetlenül nyálas ömlengése, a másikon pedig a giccsirodalom félretájékoztatásának mocsara. Tényekre alapozva kellett visszahelyezni Leonardo lángelméjét (a maga korlátaival együtt) saját korába, ebbe a különleges, a humanizmus és a reneszánsz között lebegő történelmi pillanatba, amikor a – még ma is sötétnek látott – középkor talajából rejtélyes módon kisarjadt a nem túl dicsőséges modern kor.”

Rita Monaldi és Francesco Sorti: Salai tojása.

Az olasz írópáros korábbi kötetéből megismert Sala, Leonardo fogadott fia újabb veszedelmes kalandokba keveredik. Bár az előző regény cselekményéhez képest eltelt néhány esztendő, az idő cseppet sem változtatott sem szokásain, sem gondolkodásmódján, sem nyelvezetén és jóllehet feljegyzéseit római viselt dolgairól ezúttal nem önszántából, hanem az akasztófa árnyékából írogatja, Sala megmaradt a régi, szabad szájú, keresetlen stílusú reneszánsz fenegyereknek. Beszámolóiban, melyeket bőrét mentendő, kénytelen-kelletlen elvállalt, Amerika felfedezéséről tudat a bírákkal elképesztő híreket. A legszolidabb állítása szerint sincs Kolumbusz Kristófnak sok köze a világraszóló eseményhez, és mivel Sala ezúttal sem fukarkodik a szövevényes összeesküvés elméletekkel, utolérhetetlen stílusában meghökkentő teóriákat hoz az olvasó tudomására is. A történelem sötét zugait kutató szerzők ezúttal sem okoznak csalódást a historikus rejtélyek kedvelőinek.

Frédérique Deghelt- Valaki másnak az élete.

1988. május 12. Marie huszonöt éves, barátaival új állását ünnepli egy étteremben, itt találkozik a jóképű, félig orosz, félig argentin Pablóval. Amikor másnap reggel egy átszerelmeskedett éjszaka után felébred, a naptár 2000. május 12-t mutat, Pablo a férje és három gyermekük van. Marie-nak az elmúlt tizenkét évről egyetlen emléke sincs, minden kitörlődött a tudatából, ami a Pablóval töltött első éjszaka óta történt vele. A fejében ő még mindig az a 25 éves, független gondolkodású lány, aki tegnap tizenkét évvel ezelőtt? volt. Úgy dönt, amnéziájáról nem árul el semmit a férjének és a környezetének, hanem titokban nyomozni kezd saját maga és az elveszett idő után. De hogyan rakhatja össze a kirakós darabkáit úgy, hogy közben senki ne gyanítson semmit, senki ne tartsa őrültnek? Hogyan álljon helyt a mindennapokban, amikor úgy érzi, valaki másnak az életét éli? Ahhoz, hogy újra birtokba vegye a múltat és kiderítse az emlékezetkiesés okát, alaposan meg kell ismernie valakit: önmagát.

Victoria Clayton- Hol késel, hercegem?

A szerelem útjai kifürkészhetetlenek… 
Egy lány sok békát kénytelen végigcsókolni, mire rálel mesebeli hercegére, de Marigold egy igazi varangyos békát talált. A Lenoir Balett Társulat vezető táncosnőjeként a legjobb úton halad, hogy primabalerina legyen belőle. Megvan hozzá a tehetsége, és a társulat balettigazgatója, Sebastian Lenoir szó szerint agyondolgoztatja, hogy Marigoldot a legjobbak közé juttassa. 
De amikor egy fájdalmas esés után hazabiceg Northumberlandbe, hogy visszanyerje az egészségét, Marigoldnak csak egy félelme van: hogy ez az esés az álmainak is véget vet. A gyerekkori barátja, Rafe, aki pontosan olyan elragadó, mint ahogy az emlékeiben él, szerencsére alig várja, hogy levegye a lábáról. De vajon várja-e még egy jóképű idegen is a kulisszák mögött?

Natasa Dragnic- Minden nap minden órájában.

Dora és Luka tizenhat évig nem találkoznak, pedig valaha elválaszthatatlanok voltak: gyermekkorukban csodás nyarakat töltöttek együtt a kis horvát halászfalu sziklás tengerpartján. De Dora családja Franciaországba költözött, és Luka magára maradt. Huszonéves korukban váratlanul egymásba botlanak Párizsban, és abban a pillanatban világossá válik számukra: ők ketten egyszerűen összetartoznak. Három boldog hónap következik, és már a közös életüket tervezik. Luka csak rövid időre akar hazatérni, hogy néhány dolgot elintézzen – de azután többé nem jelentkezik…

A Minden nap minden órájában azok közé a szokatlan szerelmes történetek közé tartozik, amelyek egyidejűleg időtlenek és modernek: időtlen az előre elrendeltetésbe vetett hite miatt, miszerint létezik olyan, hogy két embert egymásnak teremtett a sors, és modern, mert képes érzékeltetni, hogy az élet általában sokkal bonyolultabb ennél.

 

Oldal: Arany pöttyös könyvek III.
Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem - © 2008 - 2024 - vorospottyos-konyvek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat