Szürke szobák- A szívárgó sötétség sorozat 2.5

Oldalszám: 120
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789633997956
Országos megjelenés: 2016.06.09
Termékkód: 7451

 

A szerző előszava

A történet a Szivárgó sötétség sorozat második kötete, a Lucy után játszódik.
A regény végén Scar meghozott egy döntést, a börtönt és a kilátástalanságot
választotta, de nem hódolt be a gonosznak.
Ha olvastad a regényt, bizonyára izgatottan várod, mi történik. És
várod a harmadik kötetet is, az Artúrt.
Ha nem olvastad, és a sorozat ismerete nélkül lapozol bele ebbe a
kisregénybe, akkor segítségül pár gyors információ…
Harmincezer lakott bolygó van, és odakint a peremvidéken a császár
és a kalózok háborúban állnak. A Galaxisban az emberek mellett
mentálok élnek, ilyen telepata lény Lucy, Don és Edna is. Az emberi
rasszok mostanára erősen összekeveredtek, a legtöbben barna vagy
fekete hajjal és szemmel születnek.
A Szürke szobák a titkosszolgálat börtöne a saját ügynökei részére.
Olyanok kerülnek ide, akikre nem lehet rábizonyítani a hazaárulást,
társaik cserbenhagyását, így nem végezhetik ki őket.
Ebben a világban már szinte teljesen eltűnt a vallás. A keresztényeket
félelmetes szektának tartják, és kétszáz éve statáriális törvény
van ellenük. A titkosszolgálat azonnal kivallatná és likvidálná Scart,
ha megsejtenék a hitét.
A probléma, hogy az emberlakta világba újra beszivárog Isten és a
Gonosz, bármi legyen is ez a kettő.
Jó olvasást!
On Sai

Scar fölébredt, de nem moccant, a szemét sem nyitotta
ki. Érezte, hogy hideg fémpadlón hever. Óvatosan meglapult, az arcát
eltakarták a paróka barna tincsei.
Még ott élt benne a vizsga utáni első pillanat, ahogy bejönnek a kiképzők,
Kéz átöleli, és sóhajtva mondja, te kis hülye, három pont kellett
volna. Aztán a hirtelen csípés, amikor Alfa lelövi egy altatópisztollyal.
A világ elsötétült. Majd jött a jelen: a börtön. A Szürke szobák.
– Gyerünk, Bruti! Üsd ki! Üsd ki! – üvöltötték valahol a közelben.
Apránként tisztult ki a tudata, közben a gyomra erősen émelygett,
szájába kesernyés nyál gyűlt, hányinger kínozta. Embriópózban hevert
az oldalán, a testét tűzforrónak érezte, mégis nyirkos verejték
csorgott a hátán és a combja belsején. Ez nem normális ébredés volt,
az altató nem okozhatta a tüneteit, sem ezt az idegen szagot, ami körüllengte.
Bárcsak meghalt volna! Bárcsak ne itt lenne, távol a háborútól, a
nagy horderejű eseményektől, félredobva, mint egy ócska játék baba,
Isten és a gonosz törött játékszere!
Adj jelet, hogy velem vagy! Adj jelet, hogy jól döntöttem… Könyörgöm…

Isten azt mondta, nem jön el, de embereket küld, ha baj van. Olyanokat,
akiknek tiszta a szíve… De itt? Mégis, milyen embereket?!
Mi lehet Donnal? Vajon igaz, amit a gonosz mondott? Don, Lucy,
Chester, Artúr… mind-mind bajban vannak?
Igen, tudnia kellett volna, észre kellett volna vennie a jeleket… a
sötétség szivárog, a szálak összekuszálódnak, az isteni tervbe hiba
csúszik…
De nem vette észre.
Mit rontott el? Hol kellett volna másképp dönteni? De hát ő mindig
önmaga volt! Nem ezt akarta Isten?
Nem tudta. Nyüszíteni szeretett volna, de nem mert.
– Üsd ki! Üsd ki! – kántálták a durva férfihangok. A padló rezgése
közvetítette a dobogást.
Scar nyelt egyet. Egy dolog volt nagy mellénnyel kijelenteni, hogy
„uraim, kérem, vigyenek a Szürke szobákba!”. És megint más az, hogy ezt
ilyen rohadt hatékonyan meg is tették. Semmi tárgyalás, semmi esély
a szökésre… Egyedül maradt. Innen senki nem mentheti ki.
– Szerintem felébredt. Megmoccant az ujja.
Scar megdermedt. A nő közvetlenül mellette guggolhatott.
– Csak idegrángás – felelt egy okoskodó férfihang. Enyhén az orrából
beszélt, talán egy törött és rosszul begyógyult orrsövény miatt.
– Tíz perce hozták, de a legkisebb altatótöltet is egy órán át hat. Nála
inkább másfél óra, nem túl nagy a súlya.
– Talán nem rögtön hozták be, vagy altató helyett leütötték. Te, Fogó,
én úgy érzem, mintha figyelne…
Scar szíve nagyot dobbant. Halkan szuszogott tovább, a légzése egy
pillanatra sem változott.
– Na, persze! – gúnyolódott a férfi. – Lulu, már nem kémjelentéseket elemzel!

– Akkor is furcsa, hogy altatva hozták, energiagömbben, és öt felfegyverezett
kiképzőtiszt kísérte. Még ezt a barom Brutit is csak bedobták
az őrök, el se altatták. Láttál már olyat, hogy gömbben hoznak
valakit?
– Túlkombinálod. – Fogó egy pillanatra elhallgatott, gondolkozott.
– Egyszer láttam, de az pszichopata volt. Hat embert ölt meg az első
nap, és nem harcban. Aztán Késes megvárta, míg elalszik, és álmában
kinyírta. Viszont ez a csaj tuti szexügynök ezzel a rózsaszín köpennyel.
Biztos aktus közben kapcsolták le.
Scar meglepődött, hogy a köpeny rajta van, mert a szexvizsga alatt
levette. Érezte eddig is, hogy valami borítja a testét, de nem tudta, mi
az. Kéz vagy Alfa visszatette volna rá a köpenyt? De miért?
Talán segíteni akarnak, hogy túlélje az első napot… Scar gyomrában
csomó ült, és az émelygést felváltotta a félelem.
Hogy fog itt életben maradni?
És akar-e egyáltalán életben maradni? Éveket leélni egy ilyen nyomorult
helyen…
A nő valószínűleg felállt mellőle, mert töprengő hangja most kissé
messzebbről hallatszott. A börtön zsongása, a közeli harc zaja mármár
elnyomta a szavait:
– Nagyon rossz előérzetem van. Késes miért nem állt be a párharcba?
Megnézte a lányt, aztán úgy nevetett, mint aki tud valamit, és azt
mondta, ez mókás lesz.
– Mókás?! – Fogó idegesen káromkodott. – Biztos, hogy ezt a szót
használta? Lulu, ne csináld már, csak be akarsz paráztatni…
A tompa zaj üvöltéssé erősödött, a börtönlakók ujjongtak. Majd egy
kellemes, dallamosan konferáló férfihang hallatszott:
– Bruti, a szüzek deflorálója, az orrok pépesítője újra nyert! Gratulálunk
a zseniális orvtámadáshoz! Mindig őszinte öröm ennyi
[ 10 ]

alattomosságot látni, micsoda herecsavarás! Szinte könnybe lábadt
a szemem…
Vaskos röhögés felelt rá.
– Szájba basszalak, Késes?! – bődült fel egy mélyebb hang. – Na,
akar még valaki pofont, vagy enyém a nő, és dughatok végre?
– Türelem! Egy kis szórakozás nekünk is jár! – zendült a konferáló
Késes hangja. – Uraim, még valaki? Vagy kénytelen leszek végignézni,
ahogy Bruti pajtás nyilvánosan előveszi a farkát?
– Pajtás a jó kurva anyád!
– Késes, elég! Ne szórakozz már vele! – A felcsattanó, parancsoló
basszus egy harmadik férfié volt. – Ha nem akarsz megvívni a nőért,
állj le! Bruti, tiéd a lány, de kevés a vaga, úgyhogy ezt ne nyírd ki,
mint a múltkorit. Amíg életben marad, azt csinálsz vele, amit akarsz.
– Meg amit enged – nevetett gúnyosan Késes. – Láttad a lábkörmeit,
Acél?
Scar el nem tudta képzelni, mi baj lehet a körmeivel. Kezdte érdekelni
a beszélgetés, valahogy morbid volt, hogy egy börtönben pedikűrproblémák
akadnak. De Bruti fenyegetőzni kezdett, és Késes éles,
gúnyos nevetése hallatszott.
– Remélem, tényleg ájult vagy – sóhajtotta Lulu. – Ez rohadt fájdalmas
lesz, kislány.
– Tűnjünk már el! – hadarta Fogó.
Scar száraz szájjal nyelt egyet. Kizárt minden zajt, és a közeledő
léptekre összpontosított. Tudta, egyetlen, brutálisan erős ütést kellene
bevinnie, csontot törnie, de a következő gondolata az volt, hogy
minek… 

Nem akart élni, nem akart egy ilyen pokoli helyen életben
maradni. Távol az űrtől, távol Istentől, távol az álmaitól…
– Hé, táguljatok onnan, hadd lássuk, mi történik! – parancsolta
Acél, a vezér.

 

Oldal: ON SAI- SZÜRKE SZOBÁK/ RÉSZLET 1
Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem - © 2008 - 2024 - vorospottyos-konyvek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat