Gárdonyi Géza.
(eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századfordulómagyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bárköltői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).
Gárdonyi Géza (Ziegler Géza) |
|
Gárdonyi 1921-ben | |
Élete | |
Született | 1863. augusztus 3. Gárdony-Agárdpuszta |
Elhunyt | 1922. október 30. (59 évesen) Eger |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Ziegler Sándor Mihály, Nagy Terézia |
Házastársa | Csányi Mária |
Gyermekei | Sándor, Gizella, József, Géza |
Pályafutása | |
Írói álneve | Don Vigole, Göre Gábor, Mummery Róbert, Nemeskéry Sándor stb. |
Jellemző műfaj(ok) | novella, elbeszélés, történelmi regény, lélektani regény,népdráma, líra |
Irodalmi irányzat | új népiesség, realizmus,szecesszió |
Alkotói évei | 1879–1922 |
Fontosabb művei | Egri csillagok, 1901 Láthatatlan ember, 1902 Isten rabjai, 1908 |
Gárdonyi Géza (Ziegler Géza) aláírása |
Az Egri csillagok.
Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005címet nyerte el.
Egri csillagok | |
Az első kiadás | |
Szerző | Gárdonyi Géza |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Téma | magyar történelem |
Műfaj | történelmi regény |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1901 |
Média típusa | könyv |
Egri csillagok.
Oldalszám: 632
Kötéstípus: kemény táblás védőborítóval
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789639492615
Országos megjelenés: 2005.10.15
Termékkód: 99
Ha az egri vár vaskos, meredek falak beszélni tudnának, bizonyos, hogy az 1552-es ostrom élet-halál harcáról regélnének. A néma kövek helyett megtette ezt a vár remetéje, Gárdonyi Géza, s halhatatlan művet alkotott.
Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az Egri csillagok a legnépszerûbb magyar regény. Nemcsak az író nevét tette országszerte ismertté, hanem hosszú időn át a regény fogalmát testesítette meg az olvasók szemében. Sok-sok nemzedék fiatal éveit töltötte be lelkesedéssel a találékony Bornemissza Gergely kalandos élete, s Eger vár maroknyi védőseregének hősiessége.
Illusztrációkkal!
Egyéb címek: Egri csillagok 1-2.
Nemzet: magyar
Stílus: történelmi
Hossz: 148 perc
Szereplők: |
Sinkovits Imre
Dobó István
Kovács István Bornemissza Gergely
Venczel Vera Cecey Éva
Mádi Szabó Gábor Cecey
Bárdy György Jumurdzsák
ifj. Korga György Bornemissza Jancsika
Szemere Vera Ceceyné
Ruttkai Éva Izabella királyné
Bitskey Tibor Bessenyei Ferenc |
rendezte |
Várkonyi Zoltán |
forgatókönyv |
Gárdonyi Géza (történet) Nemeskürty István |
fényképezte |
Szécsényi Ferenc |