A legkeményebb hősnők, nagy kedvencek és szép ruhák
– Beszélgetés Sarah J. Maasszal.
Sarah J. Maas az Üvegtrón sorozatával pillanatok alatt olvasók millióinak szívébe lopta magát. De vajon neki kik a kedvencei? Mi inspirálta arra, hogy megírja az Üvegtrón sorozatot? Mindezekre és még többre megtudhatod a választ a vele készült interjúból!
– Mi inspirált arra, hogy megírd az Üvegtrónt?
Valamikor réges-régen, 2002-ben, tizenhat éves koromban merült fel bennem az ötlet. Imádom a Disney-filmeket, és valósággal odavagyok a filmzenékért. Egyik éjjel éppen a Hamupipőke zenéjét hallgattam. Ahhoz a részhez értem, amikor a főszereplőnő elszökik a bálról. A jelenetet sötét és intenzív zene kísérte. Úgy éreztem, hogy ilyen háttérzenéhez sokkal inkább egy olyan történet illene, amikor Hamupipőke valami nagyon csúnya dolgot követ el… Például mi történne, ha ellopott volna valamit a hercegtől? Vagy mi volna, ha még ennél is vakmerőbb dologra készült volna? Például orgyilkosként meg akarta volna ölni a fiatalembert. Az első gondolatot számos kérdés követte: Ki is valójában ez az orgyilkos Hamupipőke? Hogy került a palotába? Ki küldte, hogy ölje meg a herceget? Miért őt küldték? Mi történne vele, ha végezne az áldozatával? Így aztán megszületett Celaena Sardothien, az Üvegtrón orgyilkosa. Amikor feltettem magamnak ezeket a kérdéseket, akkor megértettem, hogy az előtt a végzetes báli éjszaka előtt rengeteg érdekes dolog történt. Olyan sok kaland, amivel könnyedén meg lehetne tölteni egy egész könyvet. Azóta tíz éven keresztül dolgoztam a sorozaton. Az Üvegtrón mostanára már igazi, önálló regénnyé nőtte ki magát, többé már nem Hamupipőke meséjének az újrafeldolgozása. Ennek ellenére persze az olvasó biztosan észreveszi, ha a regény során néhány helyen főhajtással tisztelegtem az eredeti legenda előtt.
Kit hívnál meg egy fantasztikus vacsorára, ha lehetőséged lenne együtt ünnepelni a filmek, a képzelet vagy a valóság világának öt alakjával?
Csak ötöt hívhatok meg? Kleopátra mindenképpen ott lenne, mert tőle rengeteg dolgot szeretnék megkérdezni. Kíváncsi vagyok, hogy milyen volt valójában. Nem hiszem, hogy olyan lett volna, mint amilyennek a történelemkönyvek és az irodalom ábrázolja. Meghívnám még Han Solót (a Csillagok háborújából) és Gandalfot (A gyűrűk urából) is, mivel mind a kettőjüket imádom, és nagy örömmel lennék fültanúja annak, ahogy ezek ketten összeakasztják a bajszukat (meg annak, hogy mit szólna Kleopátra az egészhez)! Feltétlenül ott a helye Buffynak, (a Buffy, a vámpírok réme hősnőjének), hiszen részben ő is felel azért, hogy imádok írni és erős hősnőkről olvasni (ezenfelül pedig szükség van a határozottságára, nehogy elfajuljanak a dolgok a vacsora alatt). Mindenképpen meghívnám J. K. Rowlingot is, mivel az írónő rendkívül nagy hatást gyakorolt rám. Nagy örömet okozott, hogy elolvashattam a könyveit. Megtisztelésnek tartanám, ha találkozhatnék vele.
– Kit tartasz a világirodalom legkeményebb hősnőjének?
Ez ám a nehéz kérdés. Azt hiszem, ha egy igazi kemény csajra gondolunk, akkor A gyűrűk ura egyik fontos szereplője, Eowyn toronymagasan a többiek fölött áll. Mind a mai napig megborzongok, ha eszembe jut, hogyan intézte el a boszorkányurat. Ha viszont nem egy bunyós csajra gondolunk, akkor Scarlett O. Hara nevét kell megemlítenem. Ő egy rendkívül részletesen kidolgozott, sokoldalú személyiség, akit nem lehet megállítani, ha meg akar szerezni magának valamit.
– A regény során Celaena gyakran visel lenyűgöző szépségű ruhákat. Te is szívesen viselnél ilyesmit, ha buliba mész?
Ha a valóság talaján akarnék maradni, akkor azt mondanám, hogy kényelmes, de mégis elegáns ruhát hordanék. A kényelmes cipőhöz viszont mindenáron ragaszkodnék. Ha viszont kendőzetlenül őszinte akarok lenni, akkor arról álmodozom, hogy ugyanolyan gyönyörű ruhában (és ékszerekkel!) jelennék meg, mint amilyet Eliza Doolittle viselt, a My Fair Ladyben, a követségi bálon. Valahányszor csak látom azt a ruhát, egyszerűen elakad a lélegzetem.
– Mit javasolsz azoknak, akik írásra akarják adni a fejüket?
Olvassatok olyan sokat, amennyit csak tudtok. Semmiképpen se hagyjátok abba az írást, függetlenül attól, hogy mit mondanak az emberek. Bukás arra vár, aki abbahagyja.