FOLYTATÁS.
– Te jössz, Nikki – mondta Zoey és felém fordult. –
Felelsz vagy mersz?
– Hadd én! Hadd én! – kiáltott Chloe.
Gonosz vigyorral az ábrázatán súgott valamit Zoey
fülébe.
Zoey szeme nagyra tágult, mint egy csészealj.
– JUJJJ, Chloe! Nikki BELEHAL, ha ezt megkérdezed
tőle! – visongott és vihogott egyszerre.
Fintorogni kezdtem, és idegesen az ajkamba
haraptam.
Vicces és izgi kitalált pasiról elmondani az igazat.
De egy IGAZIról totál CIKI lehet.
Ráadásul van EGY fiú, akiről KÜLÖNÖSKÉPPEN nem
akarok beszélni, már ha értitek.
Ami nem hagyott számomra más választást, mint…
– MEREK! Még egyikőtök sem volt elég bátor ezt
választani, akkor majd én! Ne kíméljetek! – mondtam
kihívón Zoey-nak.
Zoey az állán dobolva elmerült a gondolataiban.
Aztán ravaszul elvigyorodott. – BIZTOS vagy ebben,
Nikki? KÖNNYEBB lenne, ha egy kérdésre válaszolnál.
– Vagy NEM! – okoskodott Chloey.
– Igen, biztos vagyok benne. MEREK! – kiáltottam. –
Gyerünk!
Néha tényleg azt kívánom, bár gyorsabban működne az
agyam, mint a mocskos nagy pofám.
Mert azért az elég nyilvánvaló volt, hogy Chloe és
Zoey valamiféle gonoszul zseniális ötlettel fognak
előállni.
De KIZÁRT dolog, hogy önként KIDUMÁLJAM
Brandont egy játék során.
Csak aztán meghallottam Zoey-tól, hogy mit is kell
mermen…
OKÉ, AKKOR MERD! FOGADJUNK, HOGY NEM
MERSZ ÁTMENNI MACKENZIE-ÉKHEZ ÉS
VÉCÉPAPÍRT SZÉTGURIGATNI A HÁZBAN!
Meghökkenve bámultam Zoey-ra. Nem hittem a fülemnek.
– JUJJ!!! – kiáltotta Chloe. – Az nagyon veszélyes és
izgi… és tökre a LEGESLEGJOBB ötlet! MUSZÁJ
megcsinálnod, Nikki!
Kivert a hideg veríték.
– Hááát… nem is tudom, csajok – dadogtam. – De mi van,
ha elkapnak? Nagyon nagy bajba kerülhetek! Szerintem én
ehhez túl… PARÁS CSIRKE vagyok! Bocs, hogy elrontom
a mulatságot.
– Ne keseredj el, Nikki! Tudom, hogy szuperőrült az
ötlet! Csak a CMN-ek (cuki, menő, népszerű) vállalnak
be ilyet. Chloe és én is parás csirkék vagyunk – ismerte el
Zoey.
– NANÁ, hogy így van! Csip-csip-csip-csííííííp!!! –
csipogott Chloe.
Szerintem Chloe és Zoey csak azért mondták, hogy ÉN
jobban érezzem magam, hogy NEM vállalom a kihívást.
A LEGESLEGJOBB barátnők!
Hogy kidolgozzuk magunkból az ideget, kilenc percen
keresztül énekelgettük a „Csiripelő madarak” kezdetű
nótát…
Utána csak ültünk, egymásra meredtünk, és azt kívántuk,
bár lenne az életünk egy kicsivel – nem is tudom –…
IZGALMASABB, vagy ilyesmi.
Furcsa volt, mert minél többet gondoltam MacKenzie
rengeteg szemétkedésére, annál jobban FELHÚZTAM
magam.
Van egy bizonyos szint, aminél több nyilvános
megszégyenítést, gonosz csúfolódást, rosszindulatú
pletykát, kíméletlen szabotázst és undok hátbaszúrást
egy csaj sem tud elviselni.
Tökre elegem lett azokból, akik mindent megtettek
azért, hogy megnyomorítsák az életemet.
Azokból a sznob, sekélyes, gonosz lányokból, mint… hát…
MACKENZIE HOLLISTER!!
Ha azt mondom, hogy undok, az meg sem közelíti a
valóságot. Az a csaj egy DOBERMANN szájfénnyel
és márkás farmerben. És valami miatt GYŰLÖL!
Az, hogy MacKenzie-nek fel kellene takarítania néhány
guriga vécépapírt, semmi ahhoz képest, amit ő művelt
VELÜNK.
Másokat is megbántott. Brandon majdnem Floridába
költözött MIATTA.
– Tudjátok mit, csajok? MÉG mindig nagyon dühös
vagyok amiatt, hogy MacKenzie bezárt bennünket
abba a szertárba a „Karácsony a jégen” műsor előtt –
füstölögtem.
ÉN, CHLOE ÉS ZOEY,
AMINT ÉPPEN NEM VAGYUNK CUKIK,
MITUÁN BEZÁRTAK BENNÜNKET ABBA
A SZERTÁRBA HÁROM HOSSZÚ ÉVRE
– Igen! Ha rajta múlna, még most is ott ülnénk
– zúgolódott Chloe. – Amíg meg nem találják a
csontvázunkat!
– Igazad van! Az volt az utolsó csepp a pohárban!
Meggondoltam magam a kihívással kapcsolatban.
Megcsinálom! De csak akkor, ha velem jöttök –
hirdettem ki.
– Veled vagyunk, csajszi! – mondta Zoey. – Ez nem
kihívás többé! Hanem BOSSZÚ! Hozom a vécépapírt.
Most tehát itt ülök Zoey fürdőszobájában, és írom a
naplóba a történteket.
Ahelyett, hogy rátérnénk a pizsamaparti pizsamás
részére, titokban a Nagy Vécépapír Kalandot
tervezgetjük.
A jó hír az, hogy Beképzelt Kisasszony (vagyis
MacKenzie) VÉGRE megkapja a magáét!
A ROSSZ hír pedig az, hogy ha a szüleim megtudják,
HALOTT vagyok.
Komolyan nem hiszem el, hogy még csak harminchét perc
telt el az új évből, és máris BAJBAN vagyok.
Egy dolog világos.
Az idei év SOKKKKKKKAL drámaibb lesz,
mint a tavalyi.
Ha továbbra is szívesen olvasod, ezt a csodás történetet, a könyvesboltban megtalálod, és azon bevásárlóközpontban, ahol a kiadó üzletet nyitott.
Eddig öt részből volt részlet, a többi is mevásárolható, mert a Zizi naplója 8 részből áll.
Jó olvasást!
A következőkben, más valakinek naplójából lesznek részletek.