Vörös pöttyös könyvek rajongói oldala - Vörös pöttyös? Szeretem
Üdvözöllek a könyvek Világába, kérlek nézz be hozzám, akár válogathatsz kedvedre. Olvasni jó, itt elfelejtheted a gondodat, mert a Könyv Szelleme segit megvigasztalni, csak kérd szívvel. Az Időtlen szerelem Kerstin Gier fantasyjának rajongói oldala.
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Életpályája:
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis – a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.
Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Arcvonásaik alapján anyját, Varró Margitot kun, apját jász származásúnak gondolja. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába.
A háború után nagyot változott élete: egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez számára, mert a család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsműhelyt, nagy építkezéseken kereste a család kenyerét. Öccse ipari tanuló lett. A fiatal diák életének második boldog korszaka volt az intézet, tanult, olvasott, s naphosszat gyakoroltak a kastélyban, a hatalmas parkban, kamarazenéltek, előadásokon szerepeltek, becsvággyal készült a hegedűművészi pályára. Nyaranta apja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott, s kétségbeesetten áztatta-ápolta tönkrement ujjait. Kamaszosan lázadt fel apja ellen, majd az intézet ellen, s végül a zene ellen is. Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár.
Föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be. Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tag az Új Idő című lapnál.
Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője.
E rövid időszakok közben szabadfoglalkozású író volt.
Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.
Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet; ép érzékkel, egészséges ösztönökkel veszi birtokába a test és a szellem köznapi értékeit, boldogságát. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok. Korábbi verseinek erős zeneiségét érdesebb dallam váltotta fel, s az áhítatot ironikusabb, fölényesebb költői szemléletmód.
A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.
Díjai:
Művei:
- Elmondani adj erőt! (versek, 1962)
- Előszó a szerelemhez (versek, 1965)
- Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)
- Koromcsillag (versek, 1968)
- Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969)
- Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
- Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
- A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
- Ima a vadevezősökért (versek, 1975)
- Egy kiscsacsi története (1975)
- Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
- Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
- A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
- Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
- Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978; színdarab, 1988)
- Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)
- A radírpók (gyermekregény, 1979)
- Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
- Festéktüsszentő Hapci Benő (meseregény, 1980)
- Az üres papír elégiája (versek, 1980)
- Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
- A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)
- Ágacska (színdarabok, 1981) Zeneszerző: Darvas Ferenc)
- Madárvédő Golyókapkodó (meseregény, 1982)
- Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
- Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
- Civakodó cipőikrek (meseregény, 1983)
- Süsü újabb kalandjai (1983)
- Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
- Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
- Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)
- Pom Pom főz (meseregény, 1985)
- A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
- Az óriástüdejű levegőfújó (meseregény, 1985)
- A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
- Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)
- Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
- A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)
- Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)
- Lesből támadó ruhaszárítókötél (meseregény, 1987)
- Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
- A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
- Órarugógerincű Felpattanó (meseregény, 1987)
- Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
- A magányos szamovár (meseregény, 1988)
- Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
- Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
- Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)
- Tappancs (meseregény, 1989)
- Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
- Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
- A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
- Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)
- Mesélj Münchhausen (színdarab, 1991)
- Süsü, a sárkány (átdolgozott meseregény, 1993)
- Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
- Étellift a pokolba (versek, 1995)
- Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)
- Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
- Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
- Az én játékoskönyvem (1998)
- Sün és barátai (meseregény, 1998)
- Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
- Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
- Pom Pom összes meséi (meseregény, 1999)
- A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (meseregény, 1999)
- Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
- Csukás István nagy mesekönyve (2001)
- A házőrző macska (2002)
- Tükörbohócok (meseregény, 2002)
- A versíró kutya (2003)
- Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
- Pom Pom újabb meséi (meseregény, 2005)
- Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek (meseregény, 2006)
- Aszpirin és Lucifer (meseregény, 2007)
- Ló az iskolában (2007)
- De szép az erdő (2007)
- Vidám állatkert (2007)
- Te mire gondolsz közben? (versek, 2008)
- Ágacska (meseregény, 2008)
- A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász kórházban (meseregény, 2009)
- A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron (meseregény, 2010)
- Mi az adu? (Prózai írások, Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
- Berosált a rezesbanda (ifjúsági regény, 2013)